ius talionis, lex talionis, tálio elv (a lat. ius, 'jog' és a gör. tal, 'lemérni, súlyt mérlegelni' szavakból): büntetőjogi alapelv, mely szerint a bosszúnak, a büntetésnek ugyanolyan jellegűnek és mértékűnek kell lennie, mint amilyet a büntetendő cselekmény okozott. A ~ →igazságosság ősi megnyilvánulása. - Általánosan ismert jogelv volt a primitív törvényhozásban, s enyhítést jelentett az igazságosság irányában, a ~ előtt ugyanis a fogért életet, szemért életet volt szokásban. - →Hammurápi törvénykönyve (Kr. e. 2000 k.) szerint: „Ha egy polgár kiüti egy polgár fiának a szemét, üssék ki a szemét; ha egy polgár csontját töri, törjék el a csontját; ha egy alattvaló szemét üti ki, v. alattvaló csontját töri, 1 mina (kb 1000 g) ezüstöt fizessen; ha egy polgár polgár szolgájának szemét üti ki v. csontját töri, a szolga vételára felét fizesse. Ha egy polgár vele egyenrangú polgár fogát üti ki, üssék ki a fogát; ha alattvaló fogát üti ki, fizessen 1/3 mina ezüstöt. - Ha egy polgár nálánál rangosabbat arcul ütött, a gyülekezetben kapjon 60 ütést bikacsökkel; 203. §. ha egy polgárfiú vele egyenrangú polgárfiút arcul üt, 1 mina ezüstöt fizessen; ha alattvaló arcul ütött alattvalót, 10 sékel (kb. 84,6 g) ezüstöt fizessen; ha egy polgár szolgája arcul ütött egy polgárfiút, vágják le a fülét. - Ha egy polgár verekedés közben egy másik polgárt megsebzett, esküdjön meg arra, hogy „tudva nem ütöttem meg őt”, de az orvos költségeit fizesse meg; ha a sértett meghal, a tettes esküdjön, s ha polgárfiú volt, fél mina ezüstöt fizessen; ha alattvaló fia volt, 1/3 mina ezüstöt fizessen. Ha egy polgár polgárleányt megvert, s ennek következtében az elvetél, fizessen 10 sékel (kb. 84,6 g) ezüstöt a magzatért; ha ez az asszony meghal, öljék meg a tettes leányát; ha alattvaló leányát verte meg és az elvetél, 5 sékel ezüstöt fizessen; ha az asszony meghal, fél mina (kb. 500 g) ezüstöt fizessen; ha egy polgár szolgálóleányát verte meg és az elvetél, 2 sékel ezüstöt fizessen; ha ez a szolgálóleány meghal, 1/3 mina ezüstöt fizessen. - Ez érvényesült az orvosi dijszabásban is: Ha egy orvos bronz késsel polgáron súlyos sebet ejtett s a polgár meghal, v. bronz késsel egy polgár szaruhártyáját megnyitotta és a szem elvész, vágják le az orvos kezét. Ha egy orvos alattvaló szolgáján bronz késsel súlyos sebet ejtett és a szolga meghal, adjon szolgát a szolga helyett; ha bronz késsel szolga szaruhártyáját megnyitotta és a szem elvész, a szolga vételárának felét fizesse kárpótlásul. Ha egy építőmester egy polgárnak házat épített, de nem jól építette, úgyhogy az összedőlt és maga alá temette a ház tulajdonosát, az építőt öljék meg; ha a háztulajdonos fia halt meg, öljék meg az építő fiát; ha a háztulajdonos rabszolgája halt meg, az építő rabszolgát adjon rabszolga helyett; ha javak semmisültek meg, az építőnek kártérítésül ugyanazokat a javakat kell adnia, és újból föl kell építenie saját költségén a házat. (196-233.§) - Az ósz-i büntető törvények (Kiv 21) hátterében is a ~ áll: „életet életért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért, égetést égetésért, sebet sebért, horzsolást horzsolásért” (21,23-24). Ugyanígy a Korán, Manu törvényei, a babilóniai, a hellén és a perzsa jogrendszer, a korai római jog és a barbár germán törv-ek is tartalmazták. - A mai szemmel rugalmatlannak tűnő ~ rendkívül jelentős volt: egyrészt korlátozva az elszenvedett jogsérelmekért vehető elégtételt, gátat szabott a határ nélküli bosszú intézményének, másrészt a kollektív felelősségről az egyéni felelősségre való átmenetet munkálta. - Az ÚSz-ben Jézus a →hegyi beszédben a nagylelkű →ellenségszeretet parancsával emeli a ~ fölé az igazságosságot: „Hallottátok a parancsot: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, ne álljatok ellen a gonosznak...” (Mt 5,38-42). M.B.